Mozaik

Magamról

Az alkotói munkám során alakult életszeretetem és a művészet, mint társadalom formáló erő iránti elkötelezettségem vezérelt abban, hogy létrehozzam ezt a névjegyet az interneten, ahol megoszthatom önökkel a szobrászat iránti szeretetemet és az általam készített műveket.

Szobrászként mindig is úgy éreztem, hogy a művészet nem csupán a formák és anyagok játékáról szól, hanem egy mélyebb, érzelmekkel teli kommunikációs eszköz. A közterek alkotásai meghatározók tereikre és az ott közlekedők személyes önképük részeként identitásuk alakulására. Ez felelőség a munkám során. Így egyes alkotás mögött egy történet, egy gondolat vagy egy érzés is szerepet kap, amelyet szeretnék megosztani a világgal, mégis a többi a szemlélő dolga.
Az általam használt anyag hagyományos, kő vagy fém – kellő ünnepélyességhez segíti a munkámat, maradandó értékük a közösséghez szól, miközben további lehetőségeket rejtenek magukban, és én igyekszem ezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználni.

E weboldal célja, hogy betekintést nyújtson az alkotói folyamatomba, bemutassa azokat a munkáimat, amelyeket szeretek valamiért, és lehetőséget adjon arra, hogy közelebb kerüljenek elsősorban a portré szobrászat világához. Remélem, hogy a képek és leírások inspirálóan hatnak önökre, és talán egy-egy alkotásom elérheti a szívüket.

Munkáim középpontjában elsősorban az emberi élmények kifogyhatatlan történetei állnak. Hiszem, hogy a szobrászat képes kifejezni egy portréban egy élet emlékeit. Azokat az érzéseket és gondolatokat, amelyeket szavakkal nehéz lenne megfogalmazni. Mindössze mély ráncaival vagy a tekintet mélységével mutatkozik meg kor előre haladtával a portrékon. Az alkotásaimban gyakran fellelhetők a természet formái a természetesség erejével. Minden egyes munkám egy új lehetőség arra, hogy játszva felfedezzem a világot, és megosszam azokat a pillanatokat, amelyek számomra különlegesek. Szeretném megvallani, hogy minden egyes munkámmal korán elhunyt Édesapámmal is együtt vagyok munka közben. Együtt vagyok továbbá Györfi Sándorral, Apám után a legfontosabb mesteremmel. Kő Pállal, akinek életében élek minden nap itt Hevesen. Több nem is kell. Ha kellene, sem volna lehetséges értékében megőrizni a tudatom számára többet. Az alkotói munka egy tudatállapot. Ezt ma már sokan leírták. Nekem itt arról érdemes írnom, hogy ők alkotják bennem ezt a tudatállapotot közösen és egyenként. Talán bizonygatnom sem kell, hogy milyen érték a személyes életutamra nézve ez a sokaság. Nem pillanatokat emlegetek, hanem folyamatokat.

A weboldalon található képgaléria lehetőséget ad arra, hogy ismerkedjenek a munkáimmal. Itt nemcsak a kész műveket találják, hanem a folyamatokat is, amelyek során ezek a művek megszülettek. Nekem arról lehetséges itt személyesen hírt adnom, ami szerint a szobrászat nem csupán a végtermék, hanem az út is, amely odáig vezet. Nekem mindenképpen. Szeretném, ha a látogatók éreznék ezt az utat, és átélhetnék a kreatív folyamat izgalmát a gondolattól a képlékeny megformáláson át, a kő és a fém maradandóságáig.

A megbízásaim során személyes emberi kapcsolatokra tettem szert, amelynek jelentőségét nem győzőm hangsúlyozni. Közös játékba kezdünk minden munkánk során, mert ne feledjük – a művészet nem valami pályázati szenvedés kell legyen, hanem egy ünnep, egy megemlékezés. A beavatást kell jelentse; amikor a megbízóm az ügyet hozza a számomra, amíg nekem ezt művészi eszközökkel kell átitatnom. Elbeszélgetéseink megteremtik végül a közös munkánkat. Hiszem, hogy minden helyzetben rátalálunk egymásra. Szívesen válaszolok kérdéseikre, és örömmel fogadom a visszajelzéseiket is. Az Önök véleménye fontos számomra, hiszen a művészet egy közös élmény, amelyben mindenki részt vehet. Ebben hiszek.

Köszönöm, hogy ellátogattak a weboldalamra! Remélem, hogy a műveim és a gondolataim elnyerik tetszésüket, és hogy együtt fedezhetjük fel a szobrászat csodálatos világát.

Üdvözlettel,
Borbás Márton Gergely
2025

Kibontás

Apám szobrász volt és tanítványaként, halála után számos kérdésre már nem adhatott választ. Idővel újraértékeltem az emlékeimben élő szavait és új üzeneteket kreáltam pótolva valamit, amiről már általa nem tudhattam. Szobraiban tolvaj igyekezettel kerestem válaszokat, amelyek segítettek megérteni, mit jelent a magasabb művészeti értelemben alkotni, mit jelent szobrot készíteni. Nem definitív válaszokat találtam, így ma is minden alkotói folyamat első rezdülése számomra olyan, mintha mindent előről kezdenék. A munkám során minden, amit addig megértettem - elvész, miközben a teljesség éppen arra az alkotásra irányul, ami épp megszületik általam. A szobor lelki folyamatok kibontakozása, amelyeket a fizikai cselekmény lekövet. Talán úgy, mint ahogyan a zenét a tánc követi. Ez a teljesség nem a művészi képzettségemről szól, hanem az alkotásról önmagában. A szobrot szolgálom ilyenkor.

2006.

A szemlélő

Az érzékeléseink szerint semmilyen dolog sem egészen önmaga, mert a folyamatosan változó körülményektől az idő hálójában minden új és új értelmet nyer. Így a megértés a művészet eszközeivel lehetőséget ad, hogy ezt a cselekményt jól követhessem. Ezért fontosnak érzem, hogy a szobrászat és minden egyéb művészeti megnyilvánulás nem csak egy adott szemlélet hírnöke, hanem a létezésünk megértése is kell, hogy legyen. Egy szobor, bármilyen formáról is beszélünk és bármilyen mélységekben megfogalmazott tartalomról, ezt az emberi jelenlétet hordozza. Arányaiban, a történelem folyamatának változásaiban és moralitásában. Ez ad egységes belső tartalmi és formai szerkezetet egy alkotásban. A tapintható alkotás önmagában mégis a szemlélő személyes illúziójának manifesztuma is egyben. Amit megérthetünk, amit érezhetünk általa, egészében mégis rejtve marad más előtt. A szemlélő személyes élményeként nem a tárgy, hanem a számára nem tapintható élmény megidézése, amelyet ugyanakkor a tárgy képes megidézni számára. Ezért a szobor, egy alkotás jelenléte összetettebb, mint a puszta látványának formai jellemzői, mert a mögöttes tartalmi valóság hitünk nélkül is ott van benne, a teljességében létező színezeteként.

2002.

No Code Website Builder